Állandóan azt veszem észre, hogy az emberek szeretnek nemlétező opciókból válogatni. Mit jelent ez?

Felmerül egy probléma, amire van egy-két-három megoldási javaslat, de ők juszt is a negyedik-ötödik verziót akarják, ami nagyjából a csodavárással tud határos lenni.

Például valaki alkoholista. És a környezete azt akarja, hogy ne legyen az. Ez nagyon szép, de mennyi esély van rá, hogy a környezet ezt elérje?

Vagy valaki "hülye". Váratlan és követhetetlen logika alapján gondolkodik, ezzel esetleg károkat okozva. Ilyenkor a környezet elkezdi elvárni, hogy az illető változzon meg. "Mondd meg neki...!" "Viselkedjen már...!" Milyen tapasztalatok mutatják azt, hogy a "megmondás" után egy ilyen ember majd gyökeres fordulatot véve hirtelen velünk egyformán kezdi látni a világot?!

Semmi!

Ehhez nem kell marha okosnak lenni. Elég csak végigvenni a vonatkozó tapasztalatokat és kihagyni az ezeknek ellentmondó javaslatokat.

Jaa, hogy ami megoldási javaslat marad, az nem tetszik?! Hát ezért probléma a probléma, és nem társasjáték egy teadélutánon.

Szóval marad a döntés: tényleg akarunk változást, vagy csak úgy akarunk csinálni, mintha...?