Egyszer volt, hol nem volt, túl az érdi emelkedőn és az ercsi kétsávos körforgón, élt egyszer egy lány.

A lány, amikor kicsi volt, a farsangon hercegnőnek öltözött. Attól fogva az szeretett volna lenni.

Ahogy telt-múlt az idő, úgy találta, hogy a modern kor hercegnői a nagy kocsikban utazó, titokzatos és szomorú hölgyek, akikről mindenki beszél, és akiket senki nem ismer igazán.

Úgy hozta az élet, hogy a lány hercegnő lett. Nagy kocsikban utazott, és szomorú volt. A külvilág erről mit sem tudott: irigyelték és megvetették. Nem sejtették, hogy a semmitmondó mosolyok és a begyakorolt pózok mögött az élete romokban hever. Illetve hevert volna, ha lett volna élete. De az élete még el sem kezdődött, mert nem tudta, ki ő valójában.

A lány szomorú volt, de mint mindenki, szeretett volna boldog lenni. Megpróbált ezt, megpróbált azt, de valahogy végül úgy tűnt: minden hiába. Egy hercegnő nem kezd karriert. A hatalma csak látszólagos. Hamar úgy tűnt, hogy semmilyen társaságba nem tud beilleszkedni emiatt. Idegen volt azok között, akik minden reggel munkába mentek, és idegen volt azok között, akik hatalommal irányították az ügyeket.

Mivel a lány sehova sem passzolt, magányos volt. Mivel magányos volt, örült szinte bárki társaságának. Olyan emberekkel barátkozott, akikkel alig volt bennük valami közös. De alkalmazkodott és elfogadtatta magát.

A lánynak volt egy áldása. Látta az igazságot. Egyértelműen és félremagyarázhatatlanul. De nem tudta elmagyarázni és a világ amúgy sem figyelt oda rá, mert senki nem tudott vele azonosulni. A lány látta az igazságot, de nem tudta elérni, hogy mások igazságosak legyenek. 

Viszont elkezdte magát különbnek érezni másoknál. Látta, hogy mások mit csinálnak rosszul. Tudta, hogy mások mit rontanak el, és sakkban tartotta őket. És ezzel ő is elrontotta a dolgokat. Az emberek nem szeretnek sakkban tartva lenni, nem szeretik úgy egyáltalán, ha rámutatnak a hibáikra. De a lány rákapott az ízére: sakkban tartott másokat, és különbnek érezte magát tőlük.

A lánynak volt egy áldása. Látta az igazságot. Egyértelműen és félremagyarázhatatlanul. Látta, hogy mások mit csinálnak rosszul. Látta, hogy mások mit rontanak el, és sakkban tartotta őket.

Mert látta azt is, hogy ő mit csinál rosszul. És ezt senki sem tudhatta meg.