Sokat írnak és néha elcsodálkozunk az angol királyi ház etikettjén. Általában túlzásnak tűnik mindaz a szabályözön, aminek ők megfelelni kénytelenek, de a minap szöget ütött a fejembe, hogy ha ezeket a szabályokat egy sima átlagember nem tartja be, még azt is megszóljuk!

Ha valaki ízléstelenül, a korának nem megfelelően, túl kihívóan öltözködik, ha ápolatlan a haja, ha nem ad az arcápolására, megszóljuk!

Ha érett felnőtt korára nem tanult meg rendesen köszönni, kezet fogni, bemutatkozni, megszólalni, megszóljuk!

Ha valaki felnőtt korában nyilvános helyen egymást tapogatja, csókolgatja, sőt, aki pl. az amerikaiaktól átvett módon mindenkit azonnal ölelget, azt megszóljuk!

Ha valaki nem tud illendően társalogni, kötekszik, trollkodik, félresikerülten humorizál, azt megszóljuk!

Ha nem tud késsel-villával kulturáltan enni, ha nem tudja, milyen ételhez mit illik inni, vagy nem tudja, melyik csészét, poharat hol, hogyan kell megfogni, megszóljuk!

Sőt, ha egy nagyobb családi eseményen nem tudja, hova üljön, kivel álljon szóba, hogyan illik viselkedni, azt is megszóljuk!

Ezért úgy tűnik, bár nekünk nem dukál sem élethosszig tartó beleszokás ebbe az elvárt viselkedésbe, sem később egy több hónapos gyorstalpaló, mint a két újdönsült hercegnének, végső soron mindannyian angol nemesek vagyunk...