Veronika mondja

Veronika mondja

Pedig én mindent megtettem...

2018. augusztus 15. - Veronika Vass

39105196_2106074326324164_1868683516791750656_n.jpgSok helyen láttam, és úgy fest, ez egy elég népszerű játszma emberek körében. Ez a "mindent megtettem" játszma. De valójában mi mindent tesznek meg? Valóban csomó mindent csinálnak, felmutatható, akár mérhető dolgokat, de valamit mégsem, ami fontos lenne és ami valóban változtatna az adott helyzeten. És az az egy hiányzó dolog lehet, hogy nem is annyira lenne nehéz, nem követelne akkora áldozatot, mint a "mindent megtevés" napi elemei, csak éppen annyira kívül esik az illető gondolatmenetén, hogy fel nem merül, hogy pont azt a dolgot kellene meglépni.

Pl. vannak azok a fajta emberek, akik már-már mártírságba hajlóan áldozzák fel magukat a szeretteikért. Ettől hálát várnak és megbecsülést, ami gyakran nem érkezik meg. Miért? Mert a másikaknak az már természetes, fel sem tűnik, hiszen a mártír viselkedése ezt magában foglalja és nekik ez megfelel. Tehát a mindent megtevés keretein belül mi lenne az egyetlen hasznos dolog, ami lényegesen változtatna bármin? A mártírság alább hagyása. Az önzőség kipróbálása.

Vagy fordított esetben azok számára, akik minden bajért mást okolnak, nem az lenne a sorsfordító "mindent megtevés", hogy most valaki mást hibáztatnak, mint eddig, hanem hogy választanak egy dolgot, amiért felelősséget vállalnak saját maguk és megvizsgálják, hogy tudnának benne változást elérni.

Ezek alapján mire jutottatok? Tényleg mindent megtettetek?

Vagy nem?

A bejegyzés trackback címe:

https://veronikamondja.blog.hu/api/trackback/id/tr4114182193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása