Sokáig amikor megkérdezték mi akarok lenni, ha nagy leszek, annyit mondtam, hogy boldog. Aztán ahogy egyre felnőttebb korba értem, úgy lett ez a válasz egyre kevésbé elfogadott. Aztán eljött az a pont, amikor konkrétan a szemebe mondták, hogy ez baromság.

Ott álltam életem céljával és nem értettem, miért érthetetlen bárki számára, hogy nem egy szakmát, egy foglalkozást jelölök meg, hanem hogy boldog legyek. Nem ez volna mások törekvése is? Hát, ahogy cseperedünk, egyre kevésbé. Végül pedig az is fennakadást kelt, ha a dolog egyáltalán számításba jön.

Aztán az élet ment tovább és ennek megfelelően teljesen észrevehetetlenül és váratlanul egyszer csak ott találtam magam, hogy boldogtalan vagyok! Persze ezt nem vallhattam be, mert mindenem megvolt, különösen az afrikai árva gyerekekhez képest, de végső soron sok kemény játszmázással elértem az elvárt eredményt: minden logikus érv ellenére boldogtalan lettem! 

Hányan vagytok így? Reményteli indulás, kezdeti jó teljesítmény és képességek ellenére "belekeveredünk" és boldogtalanok leszünk! 

Egy olyan világban élünk, ahol gyakran elítélik azt, aki jól érzi magát. Hiszen annyi a gond, a baj, hogy aki egy pillanatnál tovább boldog mer lenni, arról feltételezzük, hogy hátsó szándéka van, vagy nem érzékeli a helyzet súlyosságát, vagy egyszerűen hiányzik egy kereke.

Ám az, hogy így állunk hozzá a dolgokhoz nagyon súlyos következményekkel járhat. Hogyan várjuk el bárkitől (magunkat is beleértve), hogy lelkes tettvággyal intézkedjen egy olyan világban, ahol ennek eredményeképp sem számíthat semmi jóra? És hogyan várjuk el ezután, hogy maradjon egyáltalán valaki, aki akár csak fontolóra veszi, hogy változtat azon, hogy a világ milyen?

A világon nem csak megengedett, hogy jól érezzük magunkat, hanem bizonyos nézőpontból elengedhetetlen és kötelező!

Ha jól érezzük magunkat, akkor tudunk igazán megélni minden pillanatot (ugye ez nagyon fontos és sokat hangoztatott elv). Ha jól érezzük magunkat, akkor máshogy viszonyulunk egymáshoz, kevesebb konfliktus és több együttműködés jön létre. Ha jól érezzük magukat, akkor a problémákat hajlamosabbak vagyunk kisebbnek, a lehetőségeket és a nyerési esélyeket nagyobbnak látni, ezért merünk cselekedni. Ha cselekszünk, akkor van esélyünk sikereket elérni, és a végén eljön egy világ, amiben már nem ciki jól érezni magunkat. És akkor igazán boldogok lehetünk.

Úgyhogy változtass még ma! Hagyd abba a megszakadást! Hagyd abba a magad feláldozását! És főleg hagyd abba a bűntudatot! Érezd egy kicsit jól magad!